Talán Boulad atyáról hallottunk, ugye, erről az egyiptomi jezsuita atyáról, aki remek prófétai lélekkel, remek könyveket írt. Le is fordítottuk magyarra csaknem valamennyit, de most még nincs lefordítva a Szentlélekről szóló könyve, aminek az a címe: A Lélek ezer arca. Rá kell ébrednünk, Kedves Testvérek, hogy bizony a Szentlélekről, ha megkérdeznénk valakit úgy magunk között is, akik itt vagyunk, nem tudom, hogy mit tudnánk mondani a hitünkből, hova helyeznénk a Szentlélek személyét.
Megvallom, előttem is a Szentháromságban a legrejtélyesebb helyen van a Szentlélek személye, mert amit Szent János mond, hogy „Kezdetben Istenben ott van az Ige”, hát ezt még valahogy fölfogjuk. Mi is megéljük néha, hogy egy-egy szó születik bennünk, a lelkünkből és ott van bennünk. De minekünk nem sikerül egy szóban magunkat kifejezni. Beletenni egész valónkat egy szóba. Istenről a Szentírás ezt fejezi ki, hogy Istenben ott van az Örök Ige kezdetben és kezdettől, vagyis kimondja magát. Isten tökéletesen kifejezi magát, bensőleg. Szinte azt mondhatnánk, hogy megfogalmazza magát. És erről mondja Szent János az evangéliuma elején, abban a csodálatos bevezető részben, a prológusban, hogy „Minden általa lett és nála nélkül semmi sem lett, ami lett”. Vagyis abban az Örök Igében, akiben kimondja az Atya magát, és így akkor kimondó Isten és kimondott Isten a Szentháromság titkának ez az első lépése számunkra. A kettejük közötti szeretet kapcsolat áradása a harmadik Isteni személy, ide helyezi a hitünk a Szentlelket.
Az Örök Igéről azt mondja, hogy „minden általa lett”, vagyis azért olyan egységes ez a teremtett világ, törvényeivel, bárhova megyünk, mindenütt ott találjuk alapvető jellegzetességeit. De aztán a legnagyobb, amit kifejez Szent János, hogy ez az Örök Ige, akiben az Atya kimondja magát, akit végtelenül szeret a Szentlelkével, aki viszonozza szeretetét ugyanabban a Szentlélekben, emberré lett. A hitünknek a legnagyobb titka. Mikor Isten kimondja, hogy „Teremtsünk embert!”, akkor már ott van benne, hogy az az ember, akit teremteni akar, olyan legyen, aki alkalmas arra, hogy majd Ő is ember lesz. Mert hogyha az Örök Ige lesz emberré, akkor elszakíthatatlan, elválaszthatatlan tőle az Atya. Akkor az Atya is jelen van az emberségében és a Szentlélek is, ahogy mondja is az Úr Jézus: „Az Úr Lelke rajtam.” A Szentháromság titka, a mi keresztény krisztusi hitünknek a csodálatos nagy titka. Benne helyezkedik el a megtestesülés titka is, meg a teremtés titka is. És mikor az Úr Jézus búcsúzik, azt mondja, hogy jobb hogy én elmenjek, mert ha nem mennék el, akkor a Szentlélek nem jön el hozzátok, nem árad ki rátok, a lelketekbe. Ha pedig nem áradna ki a Szentlélek mindnyájunkba, akkor nem lenne Egyház. A Szentléleknek ez a kiáradása emberi lelkünkbe, akik hiszünk benne, ez az Egyház születése. Hogy van hierarchia, hogy apostoli testület volt és van és lesz, és hogy vannak az apostoli testület által fölszentelt papok, ezek már tovább az Egyháznak a külső működéséhez tartoznak. És a többi és az Eucharisztia titka, a szentségek, hogy az Isten evangéliumát, igéjét minden ünnepen, minden vasárnap az Egyház árasztja, küldi, mondja az emberi világba. Hogy aztán fölfogjuk-e, az más kérdés. Mert hogyha nézem ezt az emberi világot, amelyben a politika olyan borzasztó nagy tud lenni, olyan sorsdöntőnek érezzük, borzasztóan hiányzik benne ezeknek a tudata, a súlya, a jelentősége. Mindenféle vicik-vacakot fölébe tudunk tenni a legnagyobb titkoknak, a Szentháromság titkának, meg a megtestesülésnek.
Kedves, jó Testvérek! Térjünk az életünkre! Pünkösd nem csak az Egyháznak a születése, hanem a mi keresztény létünknek is tartalma. Már a keresztségben a Szentlélek elfoglalja az ember lelkét, beárad az emberbe. És akkor úgy fokozatosan, ahogyan tudatosodunk, növekedünk, úgy adja az ajándékait is. A Szentlélek vezetése alatt állunk mi emberek. Az ember tehát olyan lény, akiben lehetőség rejlik arra, hogy a Szentlélek vezetése alatt bontakozzon ki az élete, készüljön föl arra, amire Isten mindnyájunkat meghívott és teremtett, hogy mi is belekapcsolódjunk a Szentháromságba. Hogy történik ez? A Szentháromságban csak egy Fiú van, egy Ige, aki születik az Atyától. Isten végtelen bölcsességére vall, hogy az egyetlen Örök Ige emberré lett, és az emberségének kegyelmeivel eléri azt, hogy az egész emberi világot bevonja önmagába, gyermekségébe. Kiterjessze az Ő egyetlen örök Isten-gyermekségét mindnyájunkra, hogy mi is Isten gyermekei legyünk. Csodálatos a hitünknek ez a mélysége, amire szükségünk is van. Miközben így, ahogy mondják zajlik az élet, mindenféle szempontból szükségünk van, hogy ne merüljünk bele ezekbe a dolgokba annyira, hogy a hitünk ne ragyogjon bennünk.
Kedves, jó Testvérek! Ebben a szentmisében, amelyet elkért egyik jelenlevő testvérünk születésnapi ajándékul is, azért nem az a döntő, hogy mi megszülettünk testileg, hanem az a döntő, hogy az Úr Jézus minket bevett az Ő gyermekségébe, a keresztségünk alkalmával keresztények lettünk, újjá születtünk. Úgyhogy én inkább - ahogy imádkozom a szentmisében azért, aki elkérte ezt a szentmisét - ezt veszem be, ezt a másik születést, a keresztség által. Mindnyájunknak ez a legfontosabb. Alkalmas ez a mai pünkösdi vigília arra, hogy mindnyájan a saját születésnapunkra, erre a születésnapunkra gondoljunk, amikor a keresztséggel bevett bennünket az Úr Jézus a saját Isten-gyermeki méltóságába, titkába, valóságába, a hit, a remény, a szeretet által. Az egész Egyházra kiterjesztette ezt, mindazokra, akik hisznek, de azokra is, akik még nem hisznek, mert egy rejtély mindegyik embernek a lelke. Nem tudhatjuk, hogy Isten mikor adja meg neki azt a mozzanatot, ajándékot, hogy ő is be van kapcsolódva az Úr Jézus Isten-fiúságába. Csodálatos lénye van a Szentléleknek. Mintegy az Atyát és a Fiút egységbe kapcsolja. De nem csak az Atyát és a Fiút, hanem az egész teremtett világot, minden embert. Ő minden egységnek a titka.
„A Lélek ezer arca”, ezt a címet adta Boulad atya ennek a legutolsó könyvének, én már olvastam. Csodálatosan gazdag könyv, segít ráébredni bennünket arra, a Szentlélek vezetése alatt állunk, minden mögött, az Egyház egész élete mögött a Szentlélek munkája és mozgató ereje van. Ahogy megvilágosít, rávezeti az Egyházat újabb és újabb fölismerésekre. Mikor a pápa az egész Egyházhoz fordul és ír levelet, azt a Szentlélek mozgatja, ihleti, és így tovább.
Figyeljünk föl mi is a magunk életében a belső dolgokra, a meglátásokra! Ezek akkor jönnek, mikor imádkozunk. De nem csak úgy felületesen, szokás szerűen, hanem esetleg a szentírást fölnyitva, kézbe véve, mint ez a rész is, amit most felolvastunk, hogy aki hisz az Úr Jézusban, annak élő vizek folyamai fakadnak a lelkéből. Mikor fakadnak? Amikor imádkozunk. Elmélyülten imádkozunk. Teljes csöndben. Azért is építettük mi ott azt a kápolnát, hála a Jó Istennek, hogy sikerült. Ott az igazi csöndnek a helye lesz. Ott fogja mutatni a Szentlélek Úristen mindnyájunknak az élet rendezésére a finomságokat, mozzanatokat, a hatásokat ott kapjuk.
Ez a vigília tehát nekünk, a kápolnánk szentelésének is valamennyire vigíliája. És ajánlom, hogy emlékezzünk meg erről is a szentmisében, imáinkban. De talán a legfontosabb mindnyájunk számára, amit az Úr Jézus itt mond, hogy higgyünk benne és akkor a lelkünkben élet keletkezik. Érdekes, hogy a vizet, az élő vizet mondja az Úr Jézus a Szentlélek jelének. Ugye a víz minden élőben ott van. Növényekben, állatokban… Víz nélkül nem lehetne élni. Vegyük be ezt a csodálatos ajándékot és kérjük azt, hogy ráébredjünk életünkben, hogy minket a Szentlélek vezethet! Nagyon fontos az, hogy ne rossz irányba hallgassunk, figyeljünk belül, hanem a Szentlélekre! Figyeljünk és kivegyük, hogy mit mond!
Amen
P. Vácz Jenő SJ